PrestaShop.hu | A presatashop felhasználók magyarnyelvű weboldala | PrestaShop | Open Source webshop software | | Ingyenes webáruház szoftver magyar nyelven |

Prestashop számla kijelzési hiba: 1 014 Ftâ€Ž

Petrasovits Zoltán — Sun, 15 Jan 2012 20:32:42 +0000

Ezt látod a pdf. számládon: 1 014 Ftâ€Ž ? A probléma megoldását keresték a Prestashop.com -on is, igaz a Francia Prestás okos gyerekek, jó nagy ívben lesajnálták a srácokat és válasz nélkül hagyták a kérdést. A megoldás vizuális részleteit is mellékelem, hogy mihamarabb elkerülhesd ezt a 1 014 Ftâ€Ž vagy 1 014 €â€Ž, netán 1 014 USDâ€Ž feliratot.

A Prestashop.com on ezt a blog bejegyzést olvashatjuk a problémáról: http://www.prestashop.com/forums/topic/103661-solved-pdf-invoice-is-showing-aez-after-currency-symbol/

Wendri utolsó bejegyzésként ezt írta a témában:

Posted 18 August 2011 – 10:29 AM

@convicted: go to your presta db and find ps_currency table, update the particular currency u’re using on field “sign”, delete the data (ie.”Rp”) and retype again. Make sure u’ve make a fully delete because the weird character cannot be read beside “Rp” words. Wendri

A probléma megoldása a mellékelt képen látható:

Egy teljes méretű képen szemléltetve:

Lépjünk be a php myAdmin-ba és ott a ps_currency fileban szerkesztő módban állitsuk át a Ft sign SQL sorát utf8_bin -re. Ezzel megszűnik a hibás karakterünk és a számlán a továbbiakban a â€Ž nélküli rész fog simán megjelenni.

Hogyan jelenjen meg magyar karakter a számlán, részben helyesen?

Miért írom, hogy részben:sajnos az UTF8-ban az egyik beállítás sem igazán helyesen adja vissza a ő és ű betűk esetén. A megoldást egy kép formájában mellékelem:

Ettől a számlánkon már nem krik-kraksz fog megjenenni, hanem az alábbi ékezetes megoldás:

A megoldás végül is az lett, hogy olyan alapból támogatott magyar betűtípusra változtatjuk a téma css-ét, ami simán megjeleníti ezeket az ékezetes betűket is, azzal az utf8-as módosítással amit fentebb tettünk.

A cikk megírása óta, újabb személyes tapasztalatokra épülő javaslat érkezett, az egyik Demeter Róbert-től:

“egy aprósággal kiegészíteném ,A payment,currenices-ben meg kell nyitni a forint opcióit és a mostani jelét Ft törölni kell és újból létrehozni, csak akkor fog működni tökéletesen”

A cikket olvasva Pap Zsolt is küldött egy kiegészítést:

Már 100.000 PrestaShop telepítve a Világon!

Petrasovits Zoltán — Wed, 26 Oct 2011 19:06:57 +0000

Banki fizetési modulok – Lesújtó tapasztalatok

Petrasovits Zoltán — Thu, 13 Oct 2011 16:01:03 +0000

Hogyan zajlik az online bankkártyás fizetés, kérdezik kedves ügyfeleink és Prestashop telepítő partnereink egyaránt? Az online fizetésnél egy hasonló terminál mint a pultokra kihelyezett eszköz a virtuális POS terminál helyettesíti az üzletekben használatos fizikai kártyaleolvasó terminált. A virtuális POS egy kódolt biztonsági protokoll alkalmazásával kapcsolatot teremt a vásárló és a kereskedő, illetve a kereskedő és az elfogadó bank között. Az egész tranzakció tehát átszalad a weboldalat látogató gépéről a bank biztonsági szerverére ahol lefut a pénzügyi folyamat. Ez idő alatt az adatokat küldő weboldal nem tárol személyes adatokat illetve azokat az ügyfél, már a bank weboldalának biztonsági protokollja védelmében írja be.

Az online kereskedő a vásárló kereskedelmi szándékát, a termék adatait, az árat és a tranzakció számát küldi el, valamint a saját weboldalához rendelt biztonsági tanúsítvány azonosítóját, amiből a bank felismeri, ki az Ő közvetlen kereskedő partnere.

A magyar banki fizetési rendszerek közül, többet is teszteltünk az elmúlt időszakban, így OTP, CIB és KHB megoldásokat is.

Elsődlegesen górcső alá az OTP és a CIB került, a KHB fizetési rendszerét nem rerndelték olyan számban – fogalmazzunk úgy, elenyésző volt a megrendelés – amiből érdemi viselkedési modellt és szerződési tapasztalatot tudnánk demonstrálni.

CIB banki fizetési modul és megoldás

A telefonos ügyfélszolgálat 1 körzetszámmal 2-99-88-77 hívószám hierarchiája az új vagy leendő ügyfelek esetében elég robosztus, átlagos idegen ügyfél türelemmel sem biztos, hogyki akarja várja az alap kérdést: Ön ügyfele a bankunknak? Igen,Nem…Valahogy így kellene, hogy működjön, ám a rednszer ezzel szemben közel 70mp-en keresztül taglalja mire elérünk a 4. menüpontra ahol kiderül, ha nem vagyunk ögyfelek mit tegyünk.

Aki nem ügyfél a CIB-nél az minimum 3 hónapig várakozhat mire bankkártyás tranzakcióra alkalmas szoftvere működni fog. Ez alól részben mentesülhet közel 2-6 hetes, ahogy egyik ügyfelem fogalmazott, tilitolizás után a 3 hónaptól, ám ennek feltétele a más banknál minimum 6 hónapja meglévő számlája. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy ezek után, nem érthető hogyan is követi le nyomon a CIB a másik banki számlánkat, ám ügyfelektől kapott infó alapján, a másik bank és a CIB közötti infó cserére ők dokumentumot nem láttak egy eesetben sem. Tulajdnoképpen amit láttak ,hogy elkérték 6 hónapra visszamenőleg a banki tranzakcióikat a meglévő bankjuknál.

A CIB esetében tehát legalábbb 3 hónapig legyen számlája a CIB-nél ügyfelünknek, majd ezen legyen érzékelhető forgalom és látható üzletmenetel. A CIB alap számlák díja széles skálán mozog a számla díj: 300ft-15.000ft-ig is terjedhet.

Az e-commerce díj: havi díj nincsen, de egyszeri 30.000Ft telepítési díjat kérnek. Azt, hogy mit tesznek ezért a díjért, magam sem értem, hiszen a Bank munkatársai közül egyetlen emberrel állhat az ügyfél kapcsolatban, az is kellően dinamikátlanul kezeli az ügyet.

Tranzakciós díj: 2% – tól kevesebb de az ügyintéző elmondása szerint megbeszélés tárgya. CIB bankkártyával vásárló ügyfelek után 1.7%, míg nem CIB-es esetében 2% tranzakciós jutalékot kér a bank!

OTP banki fizetési modul és megoldás

Az OTP esetében a 3-66-66-66 felhívásával, nem sikerül simán elérnünk az Internetes fizetési ügyben illetékes divíziót. Jó néhány perces kapcsolás és egy kedves ügyintézőtől megtudom, hogy a 1,20,30,70-es telefon körzetből is hívható 3666-100-on érhetőek el mint Kártya HelpDesk.

Az OTP webshop és webshop szerűen működő banki tranzakciók kezelésének szerződési alapfeltételei:

-működő, magyar nyelven is elérhető honlap;
-a felületen elfogadható bankkártyák kártyatársasági szabványainak megfelelő emblémáinak feltüntetése az oldalon;
-az Elfogadó köteles kapcsolatcímet, telefonszámot és e-mailes elérhetőséget biztosítani a vevők részére a reklamációk és -esetlegesen felmerülő kérdések kezelése érdekében;
-a termékekről, szolgáltatásokról leírást és az árakra vonatkozó egyértelmű információkat kell tartalmaznia az oldalnak.

Ezek után pedig SEMMI! Egy sor írás nincsen, mennyibe kerül a banki tranzakció, mit fizetünk a modulért, hogyan lesz ez végül is, valamint az is titok írott formában, hogy kell e bankszámla szerződés vagy sem az OTP-nél.

Ami biztos, hogy a jelentkezési ív innen letölthető valamint az OTP területileg illetékes menedzserei ITT érhetőek el.

A szervezéssel elment több óra, telefonálás, ügyintéző kapcsolása, adatok begyüjtése és az érthetetlen válasz, hogy miért nem tudjuk ezeket egy Internetes oldalon, a pénzügyi részletekkel együtt megismerni?

Megjegyzem amint már bekapcsolódtak mind a CIB, OTP és a KHB online fizetési moduljai, utána már általában simán mennek a dolgok. Simán addig amíg valaki fejlesztésbe nem kezd a szolgáltató banknál és a szoftvert gyártó cég, ismét akkorát szippant a dolgok nehezéből, hogy az csak százezrekben mérhető fejlesztéssel hozható ismételt működésbe. Ez persze a bankokat nem érdekli, a fejlesztő cég meg maximum így járt és rohanhat az újabb megoldás irányába, a maga költségén. Az ügyfelek ugyan is ezt a költséget, nem szívesen vállalják át ,mondván ők teljes verziót vásároltak. Az új verzió fejlesztési költségét, néhány ezer forintos szinten lehet maximum megosztani, ezt követően az ügyfél tiltakozásaitól, maximum a rossz érzéseink száma fog nőni, a perselyünk nem!

Fejlesztés drága pénzért, majd jön egy új vezető és írhatsz újabb banki szoftver a korábbi ügyfeleidnek is!

A korábbi kolléga aki más pozícióba került, más módszer és azonosítás szerint dolgozott, ezért hát minden ilyen modult ami korábban volt, lehet átírni a korábbi ügyfeleknek az új rendszerre, mert az már nem volt képes az új rendszer szerint működni. Azt a bank ilyen esetben nem mondja meg, hogyan is tegye a kedves fejlesztő partner, de a több tizezer forintnyi fejlesztési költség csak a fejlesztőt terheli. Egyetlen ügyfél sem fogadta eddig köszönettel, hogy elkészült egy újabb verzió ám anna kfejlesztési költsége őt is terhelné. A magyar piacon triviális, hogy ingyen kapja a cég a frissítést, már legalábbb is egyesek szerint! A ban kszedi a pénzt, a fejlesztő cég meg szedi a nyugtatót, hogy ne surlódjon a nehezen megszerzett ügyfelével!

Nyel egy nagyot és benyeli a költséget? Van aki ige van aki nem!

Mind kettő esetében a bankok adott regionális területen, olyan rugalmatlanok és sok esetben arrogánsak voltak ügyfeleinkkel, aminek okán azt tudom mondani, hogy terület függő, hol melyik banki munkatárs kénye-kedve szerint működnek a dolgok. Sok esetben pl. forgalomhoz kötötték a megoldást pl. OTP esetben és ez alapján utasították el az ügyfelet pl. Bács-K.K. megyében. A stílust illetően pedig az ügyintézés hangneme a mérhető emberi értk küszöbéig súlyedt.

A CIB átlagosan havi 10-19eFt közötti összeget kér un. alap díjként, az OTP egyszeri 30-40e ft közötti alap összeget és forgalmi díjat un. jutalékot. az eladások után, mint tranzakciós jutalék. A forgalmi díj mértéke olyan nagyságrendű, melyet sok esetben ügyfeleink nem fogadtak el!

Számos cég próbálkozik Magyarországon un. online fizetős modullal, áraik 50e Ft-tól változóak. A nyomon követés tekintetében szakmai tapasztalat nincsen, lévén a CIB pl. 1 év alatt 2x. módosította a fizetési rendszer hátterét, így alap esetben a fejlesztő cégnek ilyenkor átlag 2-300e Ft extra költséget kellene szétosztani néhány ügyfele között.

Összességében az a lesújtó tény, hogy a magyar bankok látszólagos készségessége figyelhető meg, a fejlesztő cégek pedig erre a labilis innovációra nem mernek alapozni, hiszen a banki kényem-kedvem szerinti módosulás, a fejlesztő cég költségét jelentik.

Budapesten ez a kérdés tapasztalatom szerint lehet kicsit könnyebben intézhető el, de a CIB-nél átlag 4-6 hét mire sikerül lefutni a köröket, az OTP-nél ez 2-6 hét között mozog.

Vidéken sajnos a helyzet kifejezetten anomáliás, a helyi vidéki fiókokban alig vannak felkészülve a termék kiszolgálására, így a megyeszékhelyek azok ahonnan adott, már ilyen tevékenységet végzett munkatárs delegálódik a kiszolgálásra pl. a CIB esetében. Az OTP-nek saját menedzserei vannak területenként, de a PrestaShop-ot üzemeltető ügyfelek visszajelzése alapján tudjuk, hogy sok esetben személyeskedésbe csapott át a kártyás fizetés igénylése és a végén már úgy érezték jó néhányan, mint ha a nem kívánt testrészükbe is bele szerettek volna tekinteni a szolgáltatás előzetes ellenőrzése céljából.

Azt gondolom, az eladási gyakorlati tapasztalatok okán, ha a termék amit értékesít ügyfele nem un. letöltéses file termék akkor jól járják körbe az online fizetés ilyen hátterével a lehetőséget. Magam részéről a PayPal fizetési rendszerét zökkenőmentesen tudtuk használni és használjuk is sok esetben.

Ennek okán a napokban tárgyalok olyan Visa/Mastercard vállalat magyar alkalmazásának fejlesztéséről, mely kivédi ezeket az arroganciákat és a nagyszámú ügyfél nemzetközi háttere, megvédi ügyfeleimet és a kedves olvasóét is ettől az igen csak kedvezőtlen háttértől!

Nyilvánvalóan nagy reményeket ezen újdonsághoz sem fűzök, mert amíg a magyar bankok a pénzükért rugalmatlanok, addig más külföldi fejlesztők, olyan számokért adják a havi szolgáltatást, amit már a magyar felhasználó shop üzemeltető partner, nem igazán szeretne megfizetni.

Marad a kérdés?

A BANK mint pénzintézet, miért szedhet pénzt mindenért, miközben azt a modult amivel dolgoznak a kereskedő partnerek, pont nekik kellene, hogy készségesen előállítsák, vagy ennek költségét megtérítsék ügyfeleiknek, ezt nevezik ugyan is szolgáltatásnak.

Elképzelem amint a BANK szektor munkatársai, a routereiket nézegetik az irodában, mert a telekomos szektor munkatársai, a vezetéket az ő költségükön adják, a kábelt nekik kell telepíteni és a telepítéshez szükséges építési és bontási munkálatok engedélyeit is maguknak kell beszerezni. Biztos nem lenne Internet ezek után sehol sem!

Pont ennyire nem fejlődik a MAGYAR BANKKÁRTYA elfogadó rendszer az Interneten sem megfelelő sebességgel, az ilyen többirányú bevételszedő, sarcolások miatt!

Innen üzenem a Magyar Bankoknak: Ideje belátni, hogy a szolgáltatások eladásához Önmaguknak kell beruházni, megszerezve ezzel ügyfeleik bizalmát, mert ennek hiányában, azt a süket szöveget fogják nyomni a piacról amit eddig, hogy nevezetesen a magyar piac éretlen az Internetes kereskedelemre és az Internet Banking-re! Pedig csak a Magyar Bankok nem értenek jól a marketinghez! Befektetés, megtérülés, kézben járnak egymással, a kérdés már csak az, hogy a BANK mikor tesz az ügyfeleiért ez ügyben?

Számlázás Prestashoppal!

Petrasovits Zoltán — Mon, 26 Sep 2011 05:58:53 +0000

A Prestashopban beépített számlázó és szállító levél rendszer is van. Ezt persze sokan véleményezik, nem értik hogyan működik a magyar adórendszer. Azt olvashatjuk sok blogban, akár a prestashop más nyelvi verziójában író lelkes publikálóktól, hogy a Prestashop számlázási technológiája nem megfelelő az Adóhivatalnak. Lássuk mit mond erről maga a NAV és ezek után a kétkedők egész hada kaphat a fejéhez, hogy miért nem a Prestashopot használja webáruháza üzemeltetésére, ahol a számlázó rendszer megfelel a NAV elvárásainak némi emberi közreműködéssel kiegészítve.

Az elektronikus számla kibocsátásának és megőrzésének szabályait meghatározó jogi rendelkezések több, egymásra épülő szinten kerülnek definiálásra. A legalsó szintet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény bizonylatokkal kapcsolatos általános rendelkezései jelentik. A következő szinteket az adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatkénti elfogadás feltételeként meghatározott követelmények, illetve az ÁFA törvény rendelkezései jelentik. Speciális, az elektronikus számlákra alkalmazandó követelményeket határoz meg a 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet. A fenti jogszabályi szint rendelkezéseit értelmezik és egészítik ki az APEH és PM nyilvános közleményei és állásfoglalásai, amelyet a konkrét megvalósítás során egyedi kérelemre adott tájékoztatások egészíthetnek ki.

Az elektronikus számla elismert formái, főbb követelmények

A szabályozás az elektronikus számla két formáját ismeri el a szabályozás:

zárt elektronikus adatcsere rendszerben kiállított számla (EDI számla);
elektronikus aláírással hitelesített számla (PKI számla).

FONTOS! Szerződés a kiállító és a befogadó között

Fontos szabály, hogy elektronikus számla kizárólag az eladó és a vevő közötti előzetes szerződés esetében bocsátható ki. EDI alapú elektronikus számla esetében a szerződés írásba foglalása szükséges, míg PKI alapú elektronikus számla esetében a szerződés létrejöhet ráutaló magatartás révén – így akár egyéb hitelesítés nélkül, webform kitöltésével, vagy ÁSZF-re hivatkozással – is lehetséges szerződést kötni ahhoz, hogy valamely vevő részére elektronikus számla kerüljön kibocsátásra.

A hitelesség biztosítása

EDI alapú elektronikus számla esetében a számlák hitelességét a rendszer zártsága és a számlakibocsátó és befogadó közötti szerződés biztosítja, amelyek jórészt információbiztonsági követelményeken keresztül ragadható meg.

A kibocsátó köteles az által kibocsátott PKI számlát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyeggel kell ellátni, ezért a elektronikus számlázási rendszerek kialakításánál az elektronikus aláírással kapcsolatos általános jogi követelmények figyelembevétele, illetve az ezzel kapcsolatos informatikai és eljárásrendi feltételek teljesítése is szükséges.

Amennyiben érdekel a Netlock minősített tanúsítványa keress meg a kapcsolat menüpont alatti email címen és segítünk EXPRESS gyorsan Netlock minősített tanúsítványhoz jutni akár számodra, akár ügyfelednek igényelnéd ezt a minősített tanúsítványt!

Mitől minősített egy tanúsítvány?

Minősített elektronikus aláírás előállításához minősített tanúsítvány szükséges. Ez a NetLock Kft.-től mint minősített hitelesítés-szolgáltatótól szerezhető be véleményem szerint Magyarországon az egyik legrugalmasabban.

Minősített tanúsítványt jogszabály erejénél fogva csak természetes személy igényelhet. A NetLock személyes, illetve munkatársi fajtájú minősített tanúsítványokat bocsát ki. A munkatársi tanúsítvány olyan személyes tanúsítvány, amelyben az aláíró mellett az a szervezet is feltüntetésre kerül, amely az aláírót saját magához tartozónak ismeri el.

Ezáltal aki a számlát kiállítja, nevezetesen pl. Köbüki János Prestashop.hu Számlázási Részleg munkatársa, az a Köbüki jános névre kiállított tanúsítvánnyal, Önmaga írja alá digitálisan és a szervezete nevében a Prestashop.hu Számlázási részleg kerül feltüntetésre mint szervezet.

Ez tehát az un. személyes felelősséget is jelenti, nevezetesen akárki mint virtuálisan nem állíthat ki számlát, csak za arra jogosult személy ez esetben Köbüki úr.

Az elektronikus számla megőrzése

Az elektronikus úton kiállított számla annak hitelessége ellenőrizhetősége érdekében eredeti formájában őrzendő meg. AZ EDI alapú elektronikus számla az azt kibocsátó rendszerben általános követelményeknek megfelelően kell megőrizni.

A PKI alapú elektronikus számla megőrzésének az archiválási szabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell megtörténnie, amely szerint a megőrzési kötelezettséget a kötelezett (a számla kibocsátója, illetve adóalanyiságtól függően egyes számlabefogadók) akár saját maga, akár archiválási szolgáltató igénybevételével teljesítheti. Amennyiben a kötelezett maga végzi a megőrzést, úgy az archiválási szabályokban meghatározott követelményeknek megfelelő eljárási és/vagy informatikai feltételek biztosítása a kötelezett feladata.

Az elektronikus számla adóhatósági ellenőrzése

Adóhatósági ellenőrzési eljárásban a megőrzésre kötelezettől a rendszer dokumentációjának bemutatását, illetve az adóhatóság által közzétett formátumú másolat rendelkezésre bocsátását kérheti, illetve a számlázási folyamatot figyelemmel kísérheti számla kibocsátása közben.

Elektronikus számlázási rendszer bevezetése

Az elektronikus számlázási rendszerek bevezetése során az üzleti folyamatok mellett az informatikai lehetőségek és a jogi szabályozás által támasztott követelményeket együttesen kel figyelembe venni.

További speciális kérdések

A fenti követelmények a gyakorlatban előforduló kérdéseknek csak egy részét jelentik, a fentieken túlmenően számos kérdés merülhet fel, amelyekkel kapcsolatban szintén követelmény a vonatkozó jogi szabályozásnak való megfelelés. Ilyen területek az elektronikus számlák kontírozása, a papír alapú számlák konvertálása elektronikus formára, illetve ennek felhasználhatósága, illetve a számlabefogadás feltételei.

További speciális területet jelentenek a fentiek mellett az elektronikus számlázással kapcsolatos szolgáltatásokhoz kapcsolódó követelmények.

forrás: / http://www.kovacsvg.hu/C_EszamlaElektronikusSzamlazasEBBP.html/

Jogi háttér

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye (http://www.apeh.hu/adoinfo/afa080101_hatalyos/elektronikus_szamla.html)

az elektronikus úton kibocsátott számlákra vonatkozó egyes rendelkezések értelmezéséről

I. Az elektronikus úton kibocsátott számlákról általában

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfatv.) 174. § (1) bekezdése alapján számla [ide értve az Áfatv. 176. § (1) bekezdése alapján egyszerűsített adattartalommal rendelkező számlát is] elektronikus úton is kibocsátható.

Az Áfatv. 259. § 5. pontja szerint elektronikus úton kibocsátott számlának minősül a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére az adatok vagy – digitális tömörítés felhasználásával – adatállományok elektronikus úton történő továbbítása, személyes rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, elektronikus adatfeldolgozás céljára.

Az elektronikus számlázás számlakibocsátónál történő bevezetése nincs hatósági engedélyhez kötve, az adózó maga választja meg (akár számlánként) az általa alkalmazott számlázási módot, vagyis hogy papíralapon vagy elektronikus úton bocsát-e ki számlát.

1. Az elektronikus úton kibocsátott számlával kapcsolatos alapelvek

Az Áfatv. 175. § (1) bekezdése alapján számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára az Áfatv.-ben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha

a) a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége, valamint
b) eredetiségének hitelessége

biztosított.

Ad a)
Az elektronikus számla és annak adattartalmának sértetlensége azt jelenti, hogy a számla megegyezik az eredetileg kibocsátottal, a számlára utólag semmiféle változtatást, módosítást nem vezethetnek.

Ad b)
Az elektronikus számla eredetének hitelessége azt jelenti, hogy a technikai eszközök segítségével egyértelműen azonosítható a számlát kibocsátó, és minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a számlát az az adóalany bocsátotta ki, aki/amely számlakibocsátásra kötelezett (az adóalany saját maga, vagy az Áfatv. 160-161. § szerinti szabályok alapján a meghatalmazott).

2. Az elektronikus úton kibocsátott számla fajtái

Az előző pontban részletezett követelményeknek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát kétféle módon lehet kibocsátani:

a) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eat.) rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy
b) az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani.

Ad a)
Amennyiben a számlakibocsátásra kötelezett úgy dönt, hogy elektronikus aláírás és időbélyegző használatával bocsátja ki elektronikus úton a számlát, úgy erről előzetesen nem kell megállapodnia a termék beszerzőjével, szolgáltatás igénybevevőjével.

Ugyanakkor a számlakibocsátás előtt célszerű jelezni a partnernek, hogy elektronikus számlát fognak kiállítani, különös tekintettel arra, hogy a partnernek információval kell rendelkeznie arról, hogy hogyan tudja megismerni az e-számla tartalmát.

A számla kibocsátója nem tudja „rákényszeríteni” partnereit az e-számla elfogadására még akkor sem, ha egyébként írásbeli szerződést erről nem kell velük kötnie. Az e-számla tárolása, archiválása a partner részéről is felkészülést igényel, ha még nem fogadott be ilyen számlát, e nélkül az e-számla megfelelő kezelése nehézségekbe ütközhet.

Ad b)
Az EDI rendszer alkalmazásának feltétele, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról [Áfatv. 175. § (3) bekezdés]. E megállapodási kötelezettségüknek az adóalanyok az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet (Eszr.) mellékletében szereplő szerződés megkötésével is eleget tehetnek.

EDI rendszer alkalmazása esetében a számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő összesítő jelentés készüljön, és azt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője megkapja [Áfatv. 175. § (4) bekezdés].

Nem minősül elektronikus számlának a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (Számla r.) 1/F. § (2) bekezdése alapján a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számlának a kibocsátónál maradó, elektronikus úton megőrzött adatállománya [Számla r. 1/F. § (3) bekezdés].

3. Az elektronikus úton kibocsátott számla adattartalma

Az elektronikus úton kibocsátott számlának ugyanazon adattartalommal kell rendelkeznie, mint a papíron kibocsátottnak.

Az Áfatv. 169. §-a alapján a számla kötelező adattartalma a következő:

a) a számla kibocsátásának kelte;
b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt az adómentes Közösségen belüli termékértékesítést részére teljesítették;
e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
g) a 163. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
h) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
i) az alkalmazott adó mértéke;
j) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
k) adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása

ka) mentes az adó alól, vagy

kb) után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;

l) új közlekedési eszköz adómentes Közösségen belüli értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, az Áfatv. 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;
m) utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az Áfatv. XV. fejezetben meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
n) használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az Áfatv. XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
o) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

A számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható az Áfatv. 176. § (1) bekezdésben lévő feltételek teljesítése esetén, ekkor az Áfatv. 176. § (2) bekezdése szerinti adatokat kell feltüntetni.

4. Külföldi hitelesítés-szolgáltató

Az Eat. 5. § (1) bekezdése szerint külföldi székhelyű, illetve lakóhelyű hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványhoz az Eat.-ban meghatározott jogkövetkezmények fűződnek, ha

a) nemzetközi szerződés így rendelkezik, vagy
b) belföldi székhelyű (a továbbiakban: belföldi) hitelesítés-szolgáltató felelősséget vállal a külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványokért, vagy
c) a hitelesítés-szolgáltató székhelye, illetve lakóhelye az Európai Unió valamely tagállamában van.

Mindezeken túlmenően a külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványhoz akkor is az Eat.-ban meghatározott jogkövetkezmények fűződnek, ha

a) a külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványokért felelősséget vállal egy olyan hitelesítés-szolgáltató, amely az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban rendelkezik székhellyel, illetve lakóhellyel, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, illetve
b) a külföldi hitelesítés-szolgáltató teljesíti az Európai Közösség vonatkozó irányelvében foglalt előírásokat, és egy tagállamban létrehozott önkéntes akkreditációs rendszer keretében akkreditálták.

Vagyis – meghatározott feltételek megvalósulása esetén – a külföldi hitelesítés-szolgáltató is ugyanolyan jogosítványokkal rendelkezik Magyarországon, mint a belföldi. Erről részletesebb tájékoztatást a Nemzeti Hírközlési Hatóság tud adni.

5. Az elektronikus banki kivonat

Az elektronikus banki kivonat akkor minősülhet elektronikus számlának, amennyiben teljesíti annak jogszabályban előírt feltételeit, vagyis egyrészt tartalmilag megfelel a számla kritériumainak, másrészt az elektronikus számlára vonatkozó speciális tulajdonságokkal is rendelkezik.

Fontos még kiemelni, hogy kizárólag akkor lehet számláról beszélni, amennyiben azt termékértékesítéshez, vagy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan bocsátották ki, ennek hiányában számviteli bizonylatnak tekintendő. Ebből következően pl. abban az esetben, ha kizárólag a számlaegyenleg változásáról szól a kivonat, (szolgáltatásnyújtás hiányában) számlának nem, kizárólag számviteli bizonylatnak minősülhet. Ugyanakkor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 167. § (5) bekezdése alapján számviteli bizonylatként elektronikus dokumentum is alkalmazható, amennyiben az Eat. szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látták el.

II. Számlakiállítás

Az elektronikus úton a számlákat két rendszerben lehet kibocsátani:

a) elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus adat formájában (PKI), vagy
b) EDI rendszer alkalmazásával.

Ad a)
Az Eat. határozza meg az elektronikus iratok aláírásának rendjét. Ezen jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelően legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum kezelhető számlaként. Természetesen nincs annak akadálya, hogy a számla kibocsátásakor a fokozott biztonságú elektronikus aláírásnál szigorúbb követelményekkel rendelkező minősített elektronikus aláírás kerüljön alkalmazásra.

Az elektronikus aláírással kapcsolatban szolgáltatást nyújtók névsorát a Nemzeti Hírközlési Hatóság honlapján lehet megtekinteni (http://www.nhh.hu) az „Elektronikus aláírás” menüponton belül az „Elektronikus aláírással kapcsolatos nyilvántartások” alpontban.

Ad b)
az EDI rendszerben kibocsátott számlák a felek között történt előzetes megállapodás alapján zárt technikai rendszeren jutnak el a számlakibocsátótól a számla befogadójáig. Az EDI rendszerben való számlázás további követelményei, hogy a felek előzetesen írásban megállapodjanak az EDI alkalmazásában és erre vonatkozóan szerződéssel rendelkezzenek, valamint további követelmény, hogy az EDI rendszeren kibocsátott számlákhoz kapcsolódóan papíralapú összesítő jelentést kell készítenie a számlakibocsátásra kötelezettnek.

EDI számla esetén előfordulhat, hogy a partnerek számítástechnikai rendszereiben eltérő formátumokat alkalmaznak, ezért konverzióra van szükség. Jogszabály önmagában nem tiltja a konverziót, amennyiben a konverziót követően az elektronikus számla továbbra is megfelel a jogszabályi követelményeknek. Technikai részletkérdésnek tekinthető továbbá, hogy a konverziót ki végzi el, az EDI szolgáltató, vagy a befogadó fél. Természetesen egyik esetben sem csorbulhatnak az elektronikus úton kibocsátott számlákra vonatkozó alapelvek.

Az Eszr. mellékletében meghatározott EDI Modell Megállapodás a Európai Közösségek Bizottsága 1994. október 19-i 94/820/EK Ajánlásán alapul. Az Ajánlás az Európai Modell EDI Egyezmény szabályairól rendelkezik, a rendelkezések magyarázatát jelen közlemény 1. és 2. számú mellékletei tartalmazzák.

1. A kiegészítő összesítő jelentés

Az Eszr. 2. § (1) bekezdése alapján EDI alkalmazása és használata esetében az Áfatv. 175. §-ának (4) bekezdésében előírt kiegészítő összesítő jelentésnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az Áfatv. 169. § b) pontja alapján a tárgyhónapban kibocsátott számlák sorszámának felsorolása;
b) az Áfatv. 169. §-ának c), d) és e) pontjában meghatározott adatok, vagyis:

a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt az adómentes Közösségen belüli termékértékesítést részére teljesítették;
a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;

c) a tárgyhónapban kibocsátott számlákban szereplő ügyletek adóalapjai összesítetten az Áfatv. 169. §-ának i) pontja, illetve k) pont ka) alpontja szerinti csoportosításban, vagyis

az alkalmazott adó mértéke szerint, továbbá;
adómentesség szerint.

d) a tárgyhónapban kibocsátott számlákban szereplő ügyletek áthárított adója összesen.

A kiegészítő összesítő jelentést legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig kell megküldeni a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének.

Amennyiben a számlán található adatok külföldi pénznemben kifejezettek, az áthárított adót az Áfatv. 172. §-a alapján forintban (is) fel kell tüntetni. Ez a szabály igaz a kiegészítő összesítő jelentésre is, mivel a vonatkozó szabály visszautal a számlára, vagyis amennyiben a kiegészítő összesítő jelentésben az egyes adatok külföldi pénznemben kerültek feltüntetésre, ettől függetlenül az áthárított adót forintban (is) szerepeltetni kell.

2. Az elektronikus úton kibocsátott számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságáról

A Számla r. 1/E. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 1/G. §-a alapján az elektronikus úton kibocsátott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy a számla kibocsátására szolgáló számítástechnikai program (a továbbiakban: számlázó program) – a következő eltérésekkel – kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást:

A számlázó program az adóalany nem magyarországi adószámán [Áfatv. 258. § (3) bekezdés b) és c) pont] történő számlakibocsátásához a belfölditől elkülönített sorszámtartományt határoz meg.
A sorszámozás folyamatossága nem sérül, ha

a) a csoportos adóalanyiságban [Áfatv. 8. §] részt vevő tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a számlának nem minősülő egyéb számviteli bizonylat kibocsátása, illetőleg
b) a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok külső, harmadik személlyel szembeni kapcsolataiban a számla kibocsátása

azonos sorszámtartományon belül történik.

A sorszámozás folyamatossága nem sérül akkor sem, ha a számla és az Áfatv. 165. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott számviteli bizonylat kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik.

A számlázó programnak a hiányos, hibás, megsemmisült vagy elveszett számlákat is rögzítenie kell.

A számla kibocsátójának a számlázó program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely biztosítja a program működésének ellenőrizhetőségét. A dokumentáció tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. E dokumentációt a számla kibocsátásra kötelezettnek meg kell őriznie és adóhatósági ellenőrzéskor – kérésre – be kell mutatnia.

3. Egyebek

Sem az Áfatv., sem a Számla r. nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely alapján egy adózó kizárólag egy megjelenési formában (papíralapon vagy elektronikusan) állíthat ki számlát valamennyi partnere részére. Ebből következően az adózó párhuzamosan használhat két „rendszert”, vagyis lehetősége van, hogy bizonyos partnereinek elektronikus számlát állítson ki, míg más partnereinek papíralapú számlát.

Mivel sem az Áfatv., sem a Számla r. nem tartalmaz korlátozó szabályt a sorszámtartomány, illetve az egy ügyleten belül kiállított számlák „vegyes használatára” vonatkozóan, ezért nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a kiállított számláknál egy sorszámtartományon belül legyenek papíralapú és elektronikusan kibocsátott számlák. Ugyanakkor ez a megoldás akkor alkalmazható, ha ugyanazon számlázóprogram alkalmas papíralapú, valamint elektronikus számla előállítására. Két különböző számlázóprogram használata esetén egy sorszámtartomány „vegyes” felhasználása nem értelmezhető.

A PKI rendszerű elektronikus úton kibocsátott számláknál nincs akadálya a „kötegelt aláírásnak”, vagyis annak, hogy több elektronikus számlát lássanak el egyszerre egy elektronikus aláírással és időbélyegzővel, amennyiben az elektronikus úton kibocsátott számlákra vonatkozó alapelvek nem sérülnek (jelen közlemény I/1. pont), illetve a számla adóigazgatási azonosításra alkalmas marad (jelen közlemény II/2. pont). Megkérdőjelezhető az alapelveknek történő megfelelés pl. abban az esetben, ha a „kötegelt aláíráshoz” kapcsolódó időbélyegzőben szereplő időpont és a számla kibocsátásának időpontja eltér.

Az elektronikus számla vevő felé történő továbbítására nem tartalmaz rendelkezéseket a jogszabály, így arra bármilyen formában lehetőség van (akár e-mail útján). Az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus számlát további elektronikus aláírással nem kell ellátni az e-mailes továbbításnál.

III. Az elektronikus számlák megőrzése

1. Általános rendelkezések

Az Áfatv. 179. § (1) bekezdése alapján minden személy, szervezet, aki (amely) az Áfatv.-ben szabályozott jogot gyakorol, illetőleg akire (amelyre) az Áfatv. kötelezettséget állapít meg, köteles az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta ellenőrizhetőségének érdekében az általa vagy nevében kibocsátott okirat másodlati példányát, valamint a birtokában levő vagy egyéb módon rendelkezésére álló okirat eredeti példányát, vagy – ha azt e törvény nem zárja ki – eredeti példány hiányában annak hiteles másolatát legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.

A megőrzés egész időtartama alatt folyamatosan biztosítani kell

az okirat és az abban foglalt adattartalom sértetlenségét,
eredetiségének hitelességét és
olvashatóságát.

A jelenleg hatályos szabályok szerint az elektronikus számlát és az összesítő dokumentumot a kiállítása szerinti eredeti formában kell megőrizni. Ez azt jelenti, hogy – fő szabály szerint – az elektronikus úton kibocsátott számlákat nem lehet más formátumban (pl. kinyomtatva) megőrizni. Minden esetben a számla kibocsátáskori formátuma igazolja az adófizetéssel összefüggő kötelezettségek és jogok meglétét.

Az elektronikus úton kibocsátott számla megőrzésére kötelezett adóalany kötelessége, hogy gondoskodjon az előírásoknak megfelelő megőrzésről, az ezek megsértéséből eredő következmények őt terhelik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a megőrzést az adóalanynak minden esetben saját magának kell ellátnia, hanem e feladattal mást is megbízhat, ezt szolgáltatásként mástól is igénybe veheti.

A Szt. 169. § (5) bekezdése szerint az elektronikus formában kiállított bizonylatot – az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

A Szt. 169. § (2) bekezdése a könyvviteli elszámolást alátámasztó számviteli bizonylatok megőrzési idejét legalább 8 évben határozza meg, amely megőrzési idő az elektronikus formában kiállított számlákra is érvényes.

2. Részletes szabályok

A részletes szabályokat a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet tartalmazza.

A rendelet meghatározza azokat az alapvető követelményeket, amelyeket teljesíteni kell az elektronikus úton kibocsátott számlák megőrzése során annak érdekében, hogy a számlák hitelessége, épsége és használhatósága megmaradjon a megőrzés teljes időtartama alatt. Eszerint a megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan köteles biztosítani, hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése olyan módon történjen, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. A megőrzésre kötelezett köteles biztosítani, hogy az őrzött elektronikus dokumentumok értelmezhetősége (olvashatósága) – a dokumentumok megjeleníthetőségét lehetővé tevő szoftver- és hardverkörnyezet biztosításával – a megőrzési kötelezettség időtartama alatt megmaradjon.

A megőrzés során annak figyelembevételével kell eljárni, hogy az elektronikus úton kibocsátott számla

a) elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus adat formájában (PKI), vagy
b) EDI rendszer alkalmazásával

készült-e.

Ad a)
Ha elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus számlát kell megőrizni, három lehetőség áll a megőrzésre kötelezett előtt:

Az Eat. szerinti archiválási szolgáltatót bíz meg a megőrzés ellátásával. Az archiválási szolgáltatók működését az Eat. és annak végrehajtási rendeletei részletesen szabályozzák, a Nemzeti Hírközlési Hatóság rendszeresen ellenőrzi a működésük megfelelőségét.
Saját maga őrzi a számlákat.
A megőrzés ellátásával mást – nem az Eat. szerinti archiválási szolgáltatót – bíz meg. Ez esetben a megőrzésre kötelezett és a szolgáltató szerződésben rendezik, hogy a szolgáltató milyen szolgáltatásokat nyújt és milyen felelősséget vállal a megőrzés megfelelőségéért.

A 2. és 3. esetben a megőrzést végző feladata, hogy ellenőrizze a számlán lévő elektronikus aláírás és időbélyegző érvényességét. Ezen túlmenően, ha a megőrzési kötelezettség időtartama hosszabb, mint az elektronikus aláírás elhelyezésétől számított 11 év, a megőrzésre kötelezett

aa) gondoskodik az elektronikus aláírás hosszú távú érvényesítéséhez szükséges információk (az érvényességi lánc) beszerzéséről és megőrzéséről;
ab) az Eat. szerinti minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzőt helyeztet el az érvényességi láncon;
ac) az ab) pontban meghatározott időbélyegzést megismétli akkor, ha az ab) pont szerint korábban elhelyezett időbélyegző kriptográfiai algoritmusa az Eat. szabályai szerint már nem biztonságos.

Ha több elektronikus úton kibocsátott számlán helyeztek el egy elektronikus aláírást és időbélyegzőt, akkor ezeket a számlákat a megőrzés során együtt kell kezelni.

Az elektronikus úton kibocsátott számla archiválását tehát vagy a kibocsátó, vagy az általa megbízott (archiválási) szolgáltató is elláthatja. Archiválási szolgáltatást általában a hitelesítés szolgáltatók látnak el. A hitelesítés szolgáltatók névsorát a Nemzeti Hírközlési Hatóság honlapján lehet megtekinteni (http://www.nhh.hu) az „Elektronikus aláírás” menüponton belül az „Elektronikus aláírással kapcsolatos nyilvántartások” alpontban.

Ad b)
A 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet melléklete szerinti ajánlott tartalommal, előzetesen, írásban kötött szerződés alapján EDI rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus úton kibocsátott számla esetében a kötelezett a megőrzési kötelezettségnek olyan EDI rendszer igénybevételével is eleget tehet, amely kielégíti az általános megőrzési követelményeket, valamint biztosítja az elektronikus úton kibocsátott számla megőrzését mind a kibocsátó, mind a befogadó oldalán.

EDI rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus úton kibocsátott számla esetében az utólagos módosítás lehetőségének kizárása biztosítható a számlán az Eat. szerinti minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegző elhelyezésével is. Ha több, EDI rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus úton kibocsátott számlán helyeznek el egyetlen, az Eat. szerinti minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzőt, akkor ezeket a számlákat a továbbiakban együtt kell kezelni.

3. Számlamásolatok

Az elektronikus számlák esetén az elektronikus másolat fogalma nem értelmezhető, mivel a kiállított elektronikus számlát (melyen elektronikus aláírást és időbélyegzőt helyeztek el) bármennyi példányban lehet többszörözni, az továbbra is „eredeti” marad. A lényeg, hogy az így többszörözött elektronikus számla az Áfatv. 175. § (1) bekezdés szerinti adattartalom sértetlenségét és eredetiség hitelességét bizonyítsa.

Az Eat. 4. § (3) bekezdése alapján a fokozott biztonságú, illetve minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum kinyomtatott változatához nem fűződnek az ugyanezen dokumentum elektronikus változatának bizonyító ereje tekintetében előírt szabályok.

Ebből következően az elektronikus számlák vonatkozásában kizárólag az elektronikus formában (elektronikus aláírással és időbélyegzővel) megőrzött számlák tekinthetők adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, vagyis adólevonási jog csak ilyen formában meglévő elektronikus számlák birtokában gyakorolható.

IV. Az elektronikus számlák kontírozása

Az Szt. 167. §-ának (1) bekezdése tartalmazza a bizonylatok kötelező alaki és tartalmi kellékeit. Ezen belül a h) és az i) pont fogalmazza meg a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás, valamint a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés igazolásának követelményét. Ezen követelmények szerepe, hogy visszakereshetővé, könnyen ellenőrizhetővé tegyék a bizonylatok és a számviteli nyilvántartások közötti kapcsolatot. A követelményeknek külső bizonylat esetén a bizonylat kiállítója, és a bizonylat könyvelését végző, befogadó gazdálkodó is meg kell, hogy megfeleljen, mindegyik a saját nyilvántartás rendszere tekintetében.

Az elektronikus formában kiállított bizonylatok tekintetében a számlát a kiállító az Szt. 167. § (1) bekezdésének h) és i) pontjában foglalt információk nélkül elektronikusan hitelesíti. A befogadóra vonatkozó, hivatkozott információkat a kiállító nem is tudja a bizonylaton feltüntetni, hiszen azok csak a befogadónál állnak rendelkezésre. A befogadónak ezt követően a papíralapú számlákhoz hasonlóan kell biztosítania az Szt. 167. § (1) bekezdés h) és i) pontban foglaltak teljesítését. Természetesen a kiállítónak is szükséges ezeket a hivatkozott információkat rögzítenie a saját nyilvántartási rendszerében.

Az ennek történő megfelelés érdekében a számla kiállítójának és a számla befogadójának is lehetősége van a könyvelésre vonatkozó információkat egy csatolt “mellékleten”, azaz az eredeti számlához külön csatolva, elektronikus formában szerepeltetni abban az esetben, ha ez a csatolás egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva történik. A csatolt “melléklet” csatolásának részletes technikai kérdéseit (azon belül is kiemelten a hitelesség és a felelősség kérdését) a gazdálkodónak kell szabályoznia a belső működési rendjében.

A Szt. 167.§ (7) bekezdésében előírt követelmények teljesíthetők elektronikus könyvelési rendszer alkalmazásával is, amennyiben a bizonylat hozzárendelése a könyveléshez a bizonylat sorszáma (azonosítója) alapján visszakereshető módon, a könyvelésben történt rögzítés időpontját megőrizve és az utólagos módosítás lehetőségét kizárva történik.

Ezen túlmenően megfelelő lehet pl. egy iktatóprogram, mely a számlákhoz iktatószámot rendel, egyúttal ehhez az iktatószámhoz kapcsolódik a könyvelési információ. Az iktatószám alapján tehát mind a számla, mind a könyvelési információ megismerhető, azok egyértelműen egymáshoz rendelhetők, elválaszthatatlanok. Gondoskodni kell ugyanakkor az utólagos módosítás kizárásáról.

A számlabefogadó a leírtakon túlmenően más módszert is alkalmazhat, amennyiben az egyértelmű hozzárendelés, az elválaszthatatlanság biztosítható, valamint az utólagos módosítás lehetősége kizárható ezzel.

V. Az elektronikus számlázás során az adóhatóság által elfogadott fájlformátumok

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 95. § (3) bekezdése alapján (figyelemmel az Eszr. 3. §-ára is) az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat (ide értve az elektronikus úton kibocsátott számlát is) felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja. Az elektronikus úton kibocsátott számlákra vonatkozóan az állami adóhatóság által elfogadott fájlformátumok a következők:

.txt formátum (text fájl)
bármilyen más olyan ún. print fájl formátum, mely nem formázott szöveget, illetve karaktereket tartalmaz, továbbá nem találhatók a fájlban – a soremelésen és az oldalkezdet jelzésén kívül – utasítások, és a fájl tartalma (a fájlban szereplő szöveg, illetve karakterek) egyértelműen megfeleltethető a kinyomtatott adatoknak (a fájlban szereplő karakterek sorozata, tulajdonsága a papírra történő kinyomtatással sem változik),
.csv fájlformátum,
.dbf fájlformátum,
.mdb fájlformátum,
.xls (Excel) fájlformátum,
.xml fájlformátum.

Az .xml fájlformátum definícióit a közlemény 3. számú melléklete tartalmazza.

Az előzőekben részletezett fájlformátumokban az elektronikus számlákat kérésre adathordozón (floppyn, CD vagy DVD lemezen, USB csatlakozású adattároló eszközön) kell az adózónak az adóhatóság rendelkezésére bocsátania.

Fontos kiemelni, hogy az említett fájlformátumok ellenőrzési formátumok, vagyis az adózó bármilyen formátumban kibocsáthatja elektronikus úton a számlát (akár pl. .pdf formátumban is), azonban az adóhatósági ellenőrzéskor az előzőekben említett formátumban kell az adóhatóságnak átadnia azokat.

Szükséges megjegyezni ugyanakkor, hogy kérésre a fájlok adatszerkezetét is rendelkezésre kell bocsátani, mivel a fájlformátumokon belül is lehetnek eltérések, melyek az ellenőrzés lefolytatását nehezítik.

VI. Az elektronikus számlázás ellenőrzése

1. Az adózó kötelezettségei

A Számla r. 1/H. § (1) bekezdése szerint az elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla helyszíni ellenőrzése során az adóhatóság részére

a) biztosítani kell a számla olvashatóságához szükséges technikai eszközöket,
b) rendelkezésre kell bocsátani az a) pontban említett eszközök használatára vonatkozó dokumentációt, továbbá
c) meg kell adni az a) pontban említett eszközök használatához szükséges felvilágosítást.

Az adóhatóság jogosult a számla kiállításának folyamatát úgy is ellenőrizni, hogy felügyelete alatt a számla kiállítója – próbajelleggel – állít ki számlát.

Az Eszr. 3. §-a alapján az elektronikus úton kibocsátott és/vagy ilyen alapon rendelkezésre álló számla esetében az Art. 47. §-ának (2) bekezdésében előírt bemutatási kötelezettségnek a számla kibocsátásakor érvényben levő – az állami adóhatóság által közleményben közzétett – formátumnak megfelelő adatok átadásával kell eleget tenni.

2. Az ellenőrzés kiemelt szempontjai

Az APEH az elektronikus számlázás ellenőrzése során az alábbi területekre fordít kiemelt figyelmet:

A számlák kötelező tartalmi elemeinek megléte,
A vevővel, megrendelővel kötött előzetes írásbeli szerződés, valamint annak tartalma,
Az elektronikus számlázás zárt és biztonságos működését biztosító belső szabályozás vizsgálata,
Az elektronikus számlázási rendszer és a könyvelési rendszer kapcsolatának ellenőrzése,
PKI rendszerű elektronikus számlázás esetén a megfelelő elektronikus aláírás és az időbélyegző megléte,
EDI rendszer alkalmazásával kibocsátott számlák esetén a papír alapú összesítő dokumentum vizsgálata,
Véletlenszerűen és célzottan kiválasztott számlák szúrópróbaszerű ellenőrzése.

Az elektronikus számlázást alkalmazó cégek adóellenőrzése során az APEH fő szabály szerint a korábbi ellenőrzési gyakorlatot követi, az alábbi kiegészítésekkel:

A helyszíni ellenőrzés során a vizsgálattal érintett adózó köteles az adóhatóság részére biztosítani az elektronikus számlák ellenőrzéséhez szükséges számítástechnikai eszközöket, az eszközök használatához szükséges dokumentációt, felvilágosítást,
Az adózó köteles az elektronikus számlákról az adóhatóság felhívásában meghatározott csoportosításban és az adóhatóság által közzétett formátumban is rendelkezésre bocsátani a kért adatokat,
EDI rendszer alkalmazásával kibocsátott számlák esetén az adózó köteles az elektronikus számlákról havonta kiállítandó, papír alapú összesítő dokumentumokat az ellenőrzés részére átadni,
Az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvek elektronikus számlákra vonatkozó mellékletei gépi adathordozón – várhatóan floppyn vagy CD-n – kerülnek csatolásra.

Az elektronikus számlák meghatározott csoportosításban történő bekérése és vizsgálata során az APEH fő szabály szerint – hasonlóan a papír alapú számlázást alkalmazó cégek vizsgálatához – elsődlegesen a kapcsolódó informatikai rendszerből (pl. könyvelési, raktárkészlet nyilvántartó, stb.) származó adatokat vonja ellenőrzés alá. Amennyiben azonban az elektronikus számlák hitelességével, valóságtartalmával kapcsolatosan kétely merül fel, úgy az adóhatóság az eredeti, archivált elektronikus számlák állományát is bekérheti. Ez esetben az adózónak – kérésre – az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátania az eredeti formátumú számlákat tartalmazó adatbázist is.

A fájlokban lévő titkosított adattartalom esetén a vizsgálat részére biztosítani kell a dekódolt adatokat, amennyiben azok befolyásolják az adózás ellenőrizhetőségét.

Az állami adóhatóság az elektronikus úton kibocsátott számlákat az Art.-ban szabályozott ellenőrzési típusok egyikének alkalmazása során vizsgálhatja. Nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy kizárólag az elektronikus számlázással összefüggő technikai megoldásokat ellenőrizzen az adóhatóság tényleges adóellenőrzés nélkül.

VII. Záró rendelkezés

Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2005. augusztus 22-i számában megjelent elektronikus számlákról szóló APEH közlemény rendelkezései helyett jelen közlemény szabályait kell alkalmazni.

Akinek a cikk elolvasása után kétsége van a Prestashop számlázási rendszerének hiteles fizetési rendszerként történő alkalmazását illetően, az természetesen továbbra is bátran keresse fel a NAV ügyfélszolgálatát és kérjen egyedi állásfoglalást.

Rendeljen Prestashop webáruházat 1000 termék esetén is!

Petrasovits Zoltán — Mon, 05 Sep 2011 05:12:55 +0000

Sokan azt gondolják, a webáruházak feltelepítését követően hónapokig tart a teljes webáruház készlet feltöltése. Ezen sokszor elgondolkodtatnak a tőlünk kérdező érdeklők, olykor webáruház tulajdonosok, esetenként fejlesztő kollégák is. Webáruházat feltelepíteni egy megfelelően felszeretl háttér bázissal néhány nap alatt megoldhatóvá válik, mostantól kezdve. Ez természetesen nem ingyenes, ennek okán a humán erőforrás kötlségek részben spórolhatóak csak meg, ám az idő tényező egy olyan korrekciót ad ami okán, érdemes elgondolkozni, mit kapunk a csere során.

Töltsön fel 1.000 terméket a Prestashop webáruházába!

Ezen a mondaton szoktak sokan flegmán válaszolni mondván, van elég munkaerő a cégünknél, majd feltölti egyébként is ráérünk. Ezzel szemben az élet fura módon a matematikában járatlan cégtulajdonosokat vicceli emg legjobban. Egyszerű számítással kideríthető a következő. Az adatok több mint 100 Prestashop kézi telepítésének dtatisztikája, melyet felhasználóink bocsájtottak a rendelkezésünkre.

1. Termékek feltöltése teljes leírással termékenként átlag idő:15-20 perc

2. Termék feltöltése 100 termék esetén: 1500-2000 perc

3. 1.000 termék feltöltése 15.000 -20.000 perc / 250 óra azaz minimálisan 31 munkanap!

Mi foglaltatik ebben benne: Alapos termék leírás, fényképek és nem csak egy kép, vízjel, termék összehasonlító táblázat elkészítése, meta tag, kulcsszó, Google barát url-ek.

Ez egy kis webáruház esetében 25-30 óram unkaidőt jelent, a Prestashopot ismerő munkatárs számára.

1.000 termék esetében azonban ez már 250-300 óra átlagos munkaeróvel aki ezt érti minimálisan 1000Ft órabérrel is már egy szebb számot mutat.

Ez összességében azt jelenti, hogy a webáruházunk akár Prestashop vagy más cég termékére alapozott, minden esetben átlagosan 100 termék esetében közel 500ezer forint költséget jelent! Azt a nagyarcú szöveget amit egyes tulajdonostól eddig hallottuk, hogy bizony ők ezt ahogy a magyar közhely mondja sz**ért-h***ért találnak erre adatfelvivőt, jól kiröhögjük ma is, hiszen ez a termék adatfelvitel betanítást igényel szakembertől, több óra gyakorlást, ezek szintén nem ingyenes órák! Látjuk mit alkotnak az ilyen emberek így nem is erőltetjük az ilyen érvek kivédését. Ez nem varázsló iskola hanem termék menedzselés. Mindenkinek aki ezen arcvonal mentén épít webáruházat, sok sikert kívánunk!

Töltsön fel 1.000 terméket ahogyan észzel a legjobb!

1.000 termék feltöltése már olyan mértékű tervezési munka amit bátran ránk bízhat. Időben egy előre megírt, pontos termék tájékoztatóval ellátott, képekkel kiegészített weboldal adathalmazt, úgy össze tudjuk rendezni, hogy 1 hét alatt működő webáruháza lesz! A költségek tekintetében átlagosan 35-40%-ot és több hetet takarít meg a weboldal tulajdonos. Az általunk kialakított webáruház pedig, azokat a paramétereket ismeri, amikre öntől megrendelést kaptunk. A kollégát nem kell betanítani biztos, hogy azt fogja 1 hét múlva a webáruházában látni amit Ön átadott nekünk. Gyakorlatilag, heteket nyer és szakszerű terméket kap!

A webáruház építéshez hozzá tartozik, hogy mi olyan adatbázisokból is építettünk webáruházat, amiből az Ön munkatársa, azt sem látja, hol az adat! Ezt a gyakorlatból tudjuk!

Érdemes ezen elgondolkodni, mielőtt olyannal építtet webáruházat, aki még nem töltött fel 1.000 terméket (sem) !

Keressen bennünket bátran, érdemes!

Vírus támadás Prestashop oldalak ellen!

Petrasovits Zoltán — Tue, 30 Aug 2011 19:30:14 +0000

2011. augusztus 23-án került ki az első bejegyzés a Prestashop.com weboldalára és azóta egyre több bejegyzést tárolnak weboldalak, majd a szeged.ws weboldal üzemeltetője kereste fe ltárhely sozlgáltatóját, aki ezek után a mai nap este 20 órakkor engem. A probléma forrását többen vizsgálgatják, a támadás oka azonban nyomon követhető. A nyitó oldal forrás nézetében az un. lábrészben érhető el ez a jelenség, azoknál akik fertőződtek!

A probléma leírása:

FTP hozzáférést szereztek a szerverhez és az összes javasript-be es ezáltal az index.php án a footer.tpl -be belekerult a fenti javascript kod reszlet és a firewall leblokkalta a weboldalt.

A program végig futtatja a .js fileken a fenti kódsort és a végén kiértékeli az alábbi képen látható urlt-t:

Footer.tpl vulnerability

A felhasználó csupán azt veszi észre, hogy a gépe valamiért nem nyitja meg a weboldalt.

A vírus jelenleg több mint 10.000 számítógépet fertőzött meg 1 hét alatt és rohamosan terjed!

Mit lehet ellene tenni?

Javaslom használj vírusírtót, erre szerintem legalkalmasabb a Kaspersky Internet Security 2012, ami ingyenesen letölthető és 30 napig használható is ezek után. FTP-ként a WINSCP2-t javaslom, vagy a WS FTP az IPSWITCH-től.

Ez esetben is a fertőzés oka maga a felhasználó, aki a fertőzött saját gépével hozza létre az infekciót! Gyakorlatilag, egy jó vírusrtóval az eset védhető lenne!

Prestashop 1.4.4 Frissítés és videó bemutató

Petrasovits Zoltán — Sun, 31 Jul 2011 21:13:21 +0000

Azt olvastam a Prestashop.com weboldalán, hogy az új verzió már önmagát képes a későbbiekben upgradelni, tehát a megszokott Prestashop-is kínlódás megszűnhet. Úgy gondoltam, a frissítés ilyetén formán történő beágyazódása már egy ok arra, hogy az egész folyamatról videó komment készüljön. Online oktatási és telepítési segédletünk megtekintésével, a Prestashop 1.4.3 upgradelését ismerhetjük meg és egyben bele tekintünk az új 1.4.4 verzió admin felületébe is.

Elsőre semmi változás nem tűnt fel a Prestashop 1.4.4 upgrade felületén. Ugyan úgy néz ki a felület mint a korábbi új, 1.3 óta megalkotott kezelői felület. Aztán megnyomod a tovább gombot és feltárul a meglepetés. Igazán nagy változtatás történt, a felületbe bele került a template online validációs ellenőrzése.

Prestashop Template Validator - Prestashop.hu

Már pedig sok kellemetlenségtől óvhat meg bennünket ez a Prestashop Template Validator.

Prestashop Upgrade Gomb – Most már belülről frissítheted a Prestashopodat

Prestashop Upgrade gomb

Nyilván az érdekel, ez mennyire egyszerű? Nagyon!

Röviden így fogalmazhatjuk meg azt amit tenni kell és ahogyan zajlik a Prestashop 1.4.4 upgradje. Mit is jelent ez számunkra ez esetben?

A Prestashop 1.4.4 verzió telepítési bemutató videó – Hogyan frissítsünk 1.4.4 Prestashop verzióra

Ezidáig azon küzdött minden felhasználó, hogy a rendszert, amikor frissíteni szerette volna, hogyan fogja megoldani a kompatibilitást, amivel valljuk be, sokszor voltak problémáink. A problémák oka a Prestashop Upgradelésénél abban mutatkozott meg, hogy a korábbi verziókban lévő modulok, templatek, nem voltak megfelelőek az újabb verzióhoz, így a frissítés automatikusan szétzúzta korábbi elrendezéseinket, esetenként pedig modul hiba, vagy Java hibák egész sora keletkezett. Az új megoldással a Prestashop saját magát ellenőrzi és figyelmeztet bennünket az upgradre.

Azt azért csak halkan jegyezném meg, hogy ennek a működését a későbbiekben fogjuk tudni megismerni, hiszen a gomb használatát jelenleg csak azért nem tudtuk tesztelni, mert ugyebár a legrégebbi verzióba került be ez a kis UPGRADE felirat. Azt tehát ,hogy hurrázunk vagy bosszankodunk, a következő verzió megérkezéséig még meg kell várjuk. Az viszont már most látszik, hogy a Prestashop csapatában meg van a szándék a felhasználók igényeinek kiszolgálására, még akkor is ha erre a gombra jó néhány évet kellett várnunk.

Open Source – Nyílt forráskód :Nem = Ingyenes fejlesztés !

Petrasovits Zoltán — Fri, 15 Jul 2011 19:00:27 +0000

Az Open Source a számítástechnika világában népszerű kifejezés. Jelentése: nyílt forráskód. Az ilyen programok forráskódjához bárki hozzáférhet és kedvére alakíthatja, módosíthatja, mi több a módosítást üzletileg is termékké teheti.

Mi a szabad szoftver?

Open Source – Nyílt forráskód :Nem = Ingyenes fejlesztés és ingyenes telepítést jelent!

“Ez az írás a szabad szoftver fogalmának meghatározása. Azért hoztuk létre, hogy világosan eldönthető legyen egy adott programról, hogy szabad szoftver-e, vagy nem.

A „szabad szoftver” a szabadság kérdése, nem az áré. A fogalom megértése végett a szólásszabadságra, és ne az ingyen sörre gondoljunk. (A fordító megjegyzése: az angolban a szabad és az ingyenes fogalmakat egyformán a „free” szó jelöli.)

A „szabad szoftver” elnevezés a felhasználók szabadságára utal. Azt jelenti, hogy a felhasználóknak szabad futtatni, másolni, közzétenni, tanulmányozni, megváltoztatni és tökéletesíteni a szoftvert. Pontosabban kifejtve a felhasználók négy különböző jogát jelöli:

A jogot arra, hogy futtassák a programot, bármilyen céllal.

A jogot arra, hogy tanulmányozzák a program működését, és azt a szükségleteikhez igazíthassák. Ennek előfeltétele a forráskód elérhetősége.
A jogot arra, hogy másolatokat tegyenek közzé a felebarátaik segítése érdekében.
A jogot arra, hogy tökéletesítsék a programot, és a tökéletesített változatot közzétegyék, hogy az egész közösség élvezhesse annak előnyeit. Ennek előfeltétele a forráskód elérhetősége.

Egyes felhasználók fizettek a GNU szoftver másolataiért, mások ingyen szerezték be őket. De attól függetlenül, hogy hogyan jutottak hozzájuk, mindig joguk van másolni és megváltoztatni a szoftvert, sőt még a másolatokat árusítani is.

A „szabad szoftver” nem jelent „nem üzletit”. Egy szabad programnak felhasználhatónak kell lennie üzleti célokra is. A szabad szoftver üzleti fejlesztése már nem szokatlan. Az ilyen programok szabad üzleti szoftverek.”

Forrás: http://www.gnu.org/philosophy/free-sw.hu.html (az alábbi részletek a mellékelt linkről való)

A Prestashop letöltése az ingyenes! – a forráskód pedig hozzáférést biztosít a további fejlesztéshez

A további munka, tehát az a tudás amitől a Prestashop működni kezd, az már szaktudást és türelmet igényel. Ezáltal mivel az idő pénz, az aki a Prestashopot feltelepíti, az idejét áldozza rá, anyagi ellenszolgáltatásért, jogosan nyújt, szoftver telepítési szolgáltatást. Az pedig aki nem csak feltelepíti hanem pl. a css csomagokban programoz, megváltoztatja a webáruház küllemét, egyediesíti, már konkrétan fejlesztést végez.

Fejlesztés az is amikor valaki feltelepít egyedi rendszer szerint tartalmat a Prestashopjába valakinek, de fejlesztés az is amikor valaki pl. modult ír egy Prestashophoz.

Ilyen modul pl. a migrációs eszköz aminek segítségével nagyobb mennyiségű terméket tudunk bele tölteni a Prestashopba, miközben a migrációnál sokan nem is tudják, a termék neve és leírása csak 20%-a egy 10ezres termék kollekciónak, a migrációhoz termékenként 5 képméretet generál más és más névvel a Prestashop. Hogyan is és hová is kell ezeket bele illeszteni? Ez már megint csak szaktudás kérdése.

A Prestashop fejlesztése és egyediesítése önálló fejlesztési munka, melynek anyagi ellentételezése alku kérdése ugyan, de kőkemény fejlesztői munka. Azt a téves képet tehát, hogy valami ingyenes szoftver, még nem telepítódik fel egyetlen Linux sem senki gépére, de még az un. Open Office ingyenes Office szoftver sem fogja magát felprogramozni gépükre. A Google számos ingyenes alkalmazása is csak azok számára hasznos eszköz akik kellően alaposan megismerték azok használatát, ellenkező esetben a Google is csak a piacvezető kereső rendszerként funkcionál, a laikus felhasználó kezében.

Kaptál egy Ferrarit ajándékba de nincs jogsid? Pedig csak Te vezetheted a papír szerint?

A nagy ingyenesség világában érdemes bele gondolni, hogy a sok ingyenes alkalmazás használata, szaktudást igényel, ezáltal nem az a kérdés, hogy ingyenes e az adott alkalmazás, hanem az, hogy rendelkezünk e a termék használatához szaktudással?

Ezen termék használati szaktudása nélkül az ingyenesen ajándékozott Ferrari is csupán egy brutális technológiával megáldott parkolófoglaló szerkezeté degradálódik! Azt ugyanis nem adták hozzá ajándékba, amitől elindul: A vezetéséhez szükséges szaktudás és a közlekedésben történő részvételt engedélyező jogosítvány! Valahogy ennyire egyszerű és világos az ingyenesség!

“A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a GNU/Linux operációs rendszer és változatai (Ubuntu, Android okostelefon platform stb.), a Mozilla Firefox és Google Chrome böngésző, a LibreOffice (korábban OpenOffice.org) irodai csomag.”

“A „szabad” nem feltétlenül jelent „ingyenest”: bárki bármennyiért árusíthatja a kérdéses programokat; az egyetlen feltétel, hogy a fenti négy alapjogot garantálja vevői számra.”

forrás: (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver)

PrestaStat -Android alkalmazás magyar fejlesztőtől

Petrasovits Zoltán — Fri, 15 Jul 2011 15:12:24 +0000

A kezdetekkor Sherad és jómagam voltunk azok akik elkezdtük a Prestashop.hu weboldal magyar dolgait. Sherad közben elfoglaltságai okán igen távol került egy időre a témától, de pont annyira csak, hogy néhány évvel később a magyar piacon egyedülálló modullal rukkoljon elő. Hasznos és praktikus modul ez mindenki számára aki Prestashopot üzemeltet. Remélem hamarosan a multi webáruházas verziót is üdvözölhetjük, mert ez esetben többen is napi csúcshasználói leszünk a terméknek és úgy gondolom, még fizetünk is érte, csak legyen.

Tüskés Zoltán alias – Sherad – munkája ez az Android alkalmazás ami a Prestashophoz elérhető a tegnapi naptól. Sherad alkotott egy nagyot és a Prestashopra elkészült a magyar nyelvű Android modul amivel percről-percre követhető a termékeink forgalma és a webshopunk rendelési állománya.

A Prestashop.hu fórumában a modul témában is publikáltuk a PrestaStat terméket.

A mai napon így mi is kiadtuk a PrestaStat nevű alkalmazást amely az Android Marketből letölthető, ingyenes és fizetős verzióban is elérhető.

Ingyenes verzió:

Értékesítések
Rendelések listája
Látogatók és látogatások
Felhasználói fiókok
Termék részletei
Katalógus statisztika
Látogatók forrása
Kulcsszavak

Fizetős verzió 2.99 Euro

Értékesítések + utolsó 30 nap + elmúlt év
Rendelések listája + megtekinthetőek a részletek
Látogatók és látogatások + utolsó 30 nap + elmúlt év
Látogatók forrása + összes forrás
Kulcsszavak + összes kulcsszó
Értesítési rendszer, ha új megrendelés érkezik a webáruházban akkor azt a telefon eseményértesítője jelzi.
Értesítés regisztrációról

Hamarosan további statisztikák is megjelennek. Az alkalmazás egy script fájlon keresztül kommunikál a webáruházzal, ezt a fájlt az alkalmazásból lehet feltölteni ám előtte le lehet (kell) védeni jelszóval így csak az adott telefon fér hozzá a script fájlhoz.

Lokális letöltés a Prestashop.hu -ról, mindig aktuális file: http://www.prestashop.hu/letoltes/

https://market.android.com/details?id=com.prestastat

1.07 verzió:

Az értesítési szolgáltatás automatikusan elindul, ha a telefon újraindult
Új értesítés a teljes verzióban: Vásárló regisztráció!

1.06 verzió:

Csak új ikon lett, valamiért sokan azt hiszik ez egy shop alkalmazás és próbálnak venni valamit (USA )

1.05 verzió:

- Prestashop fórum link
- Hiba javítás a / jel már nem szükséges az URL után
- Help link a beállításoknál ami a fórumba vezet

1.031 verzió:

A beállításoknál új lehetőség: FTP gyökér könyvtár megadása

1.03 verzió:

- A teljes verzióban az esemény értesítés intervalluma állítható: 5,10,15,25,30 perc

A PrestaStat -Android alkalmazás magyar fejlesztőtől, képekben

Hogyan kezdjünk a webáruház nyitáshoz?

Petrasovits Zoltán — Sat, 09 Jul 2011 07:23:24 +0000

Webáruház nyitás feltételei avagy mi kell a webáruház nyitáshoz? – szól a kérdés sokak esetében amikor a Prestashop feltelepítése előtt körül néznek a piacon. Igyekeztünk innen onnan utána nézni, mi is szükséges egy webáruház megnyitásához.

Mielőtt megnyitnád a webáruházadat, tervezd meg mit fogsz csinálni, vagy fizetsz az ördögnek!

Sok leendő webáruház tulajdonossal sikerült beszélnem. Milliós tételeket fizetnek ki egyesek azért, mert feltöltenek több ezer terméket a webshopjukba, majd kiderül a weboldal nem működik, nem jó az online fizetési modul, vagy nem bírja a terhelést a szerver és pukk, oda a pénz amit befektettek, vagy még többet kér az un. tanuló pénz ablakban álló kisördög!

Az ingyenesség nem jog, hanem lehetőség

Sokan gondolják úgy, hogy az ingyenes webáruház motor, az számukra ingyenes webáruház szolgáltatást jelent. A szaktudás által elért eredmények teszi sikeressé a webáruházat és az a kereskedői hozzá állás amiből a siker születhet. A sikeres webáruház egyik része a webáruház motorja, legyen az ingyenes webáruház motor, a feltöltése és a design, mint ahogyan a megannyi beállítás is szaktudás függően lesz eredményes vagy eredménytelen. Hiába a Prestashop un. ingyenes letölthetősége, a webáruházba nem repül bele a tartalom, a termékek leírása vagy a termékeket kereső vásárló sem vár hetekig ha nincsen a meghirdetett terméked.

Webáruházat nyitni pont olyan nehéz, mint üzletet nyitni, hiszen itt az üzlet bérleti díját fejlesztőkre költheted el, ami pont annyira lehet jó és rossz törekvés mint egy rossz helyen nyitott üzlet, vagy egy jó helyen nyitott üzlet közti különbözőség.

A saját pénzedért azt teszel amit akarsz, a jogod a pénzed eldobálásához meg van: Valóban ezt akarod?

Az internetes és csomagküldő kereskedelem végzéséhez nem szükséges kereskedelmi szakképesítés

Aki olyan kereskedelmi tevékenységet folytat, amihez nem kell üzlethelyiség, így működési engedély sem (pl. internetes, csomagküldő, piaci kiskereskedelem), ezen túl nem kell kereskedelmi végzettséggel rendelkeznie.
(2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 3.§ (3)c, n)

A webáruház nyitásának alapvető feltétele a számlaképesség

A webáruház nyitásának alapvető feltétele a számlaképesség, ezért ha csak úgy simán el akarod adni a magad termékét pl. a használt ruhát vagy megunt autó alkatrészt, utazást stb. akkor a Vatera, Tesz-vesz vagy a Jófogás.hu a Te barátod.

Alapvetően a számlaképességet az adószámmal rendelkező egyéni vállalkozók, betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok szerzik meg. Lehet belföldi és külföldi vállalat is, ez esetben az adott orsdzág kereskedelmi szabályait kell betartanod. Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos, egyes törvények módosításáról szóló, 2007. évi XCIV. törvény 17 §. szerint nem szükséges üzlettel rendelkezned, de a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek meg kell felelned még az alábbi web kereskedelmi tevékenységek esetén is:

- csomagküldő kereskedelmi tevékenység
- elektronikus kereskedelmi szolgáltatások

Ügyfélszolgálat biztosítása kötelező
Az információs társadalommal összefüggő, szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozás jogosult az ügyfélszolgálatot kizárólag elektronikus úton működtetni. Üzemzavar esetén az ügyfélszolgálat telefonos elérhetőségét biztosítani kell. (2007. évi XCIV. törvény 11.§.)

A hatályos jogszabályok szerint kereskedő kereskedelmi tevékenységet csak működési engedéllyel rendelkező üzletben folytathat. [4/1997. (I.22.) Korm.rend. 2. § (1) bek.]

A csomagküldő kereskedelmi tevékenység folytatásához 2008 március 31-ig működési engedéllyel rendelkező üzlet kell : / vevőszolgálat céljából működtetett helyiség: a vásárlók részére nyitva álló, kizárólag a csomagküldő kereskedés működtetésére, az értékesítéssel kapcsolatos tájékoztatásra, termékbemutatásra és a panaszügyintézés végzésére szolgáló, üzletnek minősülő helyiség./ A 133/2007. (VI.13) Korm. rend., mely az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szól, kimondja, hogy :12. § (1) Csomagküldő kereskedelem érvényes működési engedéllyel rendelkező üzlettel, vagy legalább 4 m2 alapterületű, az érdemi ügyintézéshez szükséges elektronikai és technikai eszközzel rendelkező, ügyfélfogadásra alkalmas, vevőszolgálat céljából működtetett helyiséggel folytatható.

Csomagküldő szolgálat esetén a reklamáció kezelése

(2) A csomagküldő kereskedő köteles katalógusában, honlapján, a termék egyéb ismertetőjén azonosítható módon megnevezni magát, feltüntetni székhelyét, üzletének, illetve vevőszolgálat céljából működtetett helyiségének címét, adatkezelési engedélyének számát, továbbá a működési engedélyén feltüntetett nyilvántartási számot.

A nyilvántartásba vételre kötelezett áruk és szolgáltatások köréről és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeitől szóló 25/2007. (II.28.) GKM rendelet értelmében a csomagküldő kiskereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vételi kötelezettsége 2007. március 8-ától megszűnt. Így az ilyen tevékenységet folytatni tervező személyeknek, illetve vállalkozásoknak ezen időpontot követően nem kell kérniük nyilvántartásba vételüket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál.

A kiskereskedelmi tevékenységi körre (TEÁOR 52.) engedéllyel rendelkező kereskedőknek semmilyen külön engedélyre nincs szükségük a csomagküldő kereskedelem folytatásához, a kiskereskedelmi tevékenység ezt magában foglalja (15/1989 (IX.7.) KeM.r.2.§.).

Vegyi árú, illatszer és egyéb élelmiszer vagy bio termék webáruház
A termékeknek a szokásos forgalmazáshoz szükséges hatósági engedéllyel kell rendelkeznie. Ez magyar termék esetében a gyártó feladata, külföldi termék esetében a nagyker gondoskodik KERMI/ANTSZ/OETI engedélyről.
Abban az esetben ha Te leszel a nagyker akkor ezeket magadnak kell beszerezned.

Webáruház nyitásához az is szerezzen be engedélyt akinek van hagyományos üzlete?

IGEN! 2008 március 31. után annak is kell engedély, aki továbbra is szeretne üzlethelyiséget fenntartani.

Az engedélyt a helyileg illetékes jegyzőtől kell beszerezni, jelenleg 10 000 Ft illeték lerovása fejében, előírt formanyomtatványon benyújtva. Az engedély megadásának azonban számos előfeltétele van, amelyekről még a kérelem benyújtása előtt kell gondoskodni. A működési engedély kiadási kérelemhez ugyanis csatolni kell bizonyos, a végzett tevékenységtől függő szakhatósági hozzájárulásokat eredetiben, továbbá az üzlet használatát igazoló iratokat (bérleti szerződést és tulajdoni lapot, jellemzően még bérlet esetén is). Ezen kívül csatolni kell a tevékenység végzési formájától függően vagy a vállalkozói igazolvány másolatát, vagy a gazdasági társaság cégkivonatát. Az igazolványon, illetve a cégkivonatban már szerepelnie kell az üzlet címének és a tevékenységnek.

Ha a tevékenység gyakorlását a működési engedélyről szóló jogszabályon kívüli jogszabály feltételhez köti (pl. szakképesítéshez), akkor e feltételek teljesítését igazoló iratokat is csatolni kell a kérelemhez[Ezekről részletesen a Magyar Közlöny 2004/66. számában megjelent OM közlemény ad egy kimerítő felsorolást, pontosabban sok helyen csak hivatkozást az ilyen tevékenységeket felsoroló más jogszabályokra. Klasszikus kiskereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos szükséges szakképesítések tárgyában érdemes az 5/1997. (III. 5.) IKIM rendeletet tekintsd át.

Bármilyen építőanyagnak minősülő terméket forgalmaznak (legyen az egyszerű síküveg is), három szakhatósági hozzájárulás is kell: közlekedési felügyelet, építésügyi hatóság (ez szintén a jegyzőnél lesz), tűzvédelmi szakhatóság (tűzoltóság). Ugyanezen hatóságok hozzájárulása kell jármű kereskedelemre (ne csak személygépkocsira gondoljunk, hanem pl. kerékpárra is!) és tüzelő- vagy üzemanyag forgalmazására. E szigorú körön kívül tűzvédelmi szakhatósági hozzájárulás kell még a tűz- és robbanásveszélyes vegyi anyagokat, pirotechnikai terméket forgalmazó boltok megnyitásához.

Pirotechnikai és robbanó anyag webáruház
A webre is vonatkozik a szabály ez alól az Internet sem kivétel, aki engedély nélkül forgalmaz pirotechnikát, az bűncselekményt követ el! A rendőrség hozzájárulását nem csak a pirotechnikai termékek forgalmazásához kell kérni, hanem a lőfegyverrel és lőszerekkel kapcsolatos termékekéhez is.

Szexuális termékek és segédeszközök webáruháza

Közismert előírás, hogy nem lehet szexuális árut értékesítő üzletet bizonyos intézmények közelében nyitni (iskolák, óvodák, templom, stb.) Nem biztos azonban, hogy ez annak is rögtön eszébe jut, aki ilyen árukkal kifejezetten csak interneten szeretne kereskedni. Ha a csomagküldés miatt kötelező üzlete - ahol ténylegesen pl. csak vevőszolgálat van, termékek nélkül - pont egy ilyen tiltott körzetbe esik, az önkormányzat ez esetben is megtagadja a működési engedély kiadását. [a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, amely 2006 júniusában lépett hatályba; illetve az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet]

Szerencsejátékhoz kapcsolódó termékek webáruháza

Nem kizárt, hogy bizonyos tevékenység végzéséhez az önkormányzat rendelettel további feltételeket támasztott (pl. szerencsejáték tevékenység végzése), emiatt is célszerű az önkormányzat ügyfélszolgálatán előzetesen érdeklődni.

“Röviden” ezeket a dolgokat érdemes megfontolni és akkor nyiss webáruházat, ha ismered a terméket amit eladni szeretnél és tudod, hogy piacképes vagy. A többi buktatót menet közben fogod megismerni, de azt hinni, ingyen lehet sikeres bárki, az bizony erősen hiú ábránd még a nyíltforráskód nyújtotta előnyös feltételek mellett is.